Sokan elveszíthetik a munkájukat, ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz – miniszterelnöki főtanácsadó a Mandinernek
2025. május 29. 13:13
Csökkentené a magyar dolgozók fizetését, ha a szabad mozgás lehetőségével élve több tízezer ukrán munkavállaló lépne a számukra sok szempontból csábító magyar munkaerőpiacra – mondta el lapunknak Szalai Piroska a miniszterelnök főtanácsadója.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban kijelentette, hogy szeretnék felgyorsítani Ukrajna EU-csatlakozását, amely reményei szerint akár 2030 előtt véglegessé lehet. Amennyiben ezt valós forgatókönyvnek tekintjük, az mindenképp komoly hatással lenne a többi tagállam életére. Egy nemrégiben megjelent elemzésében a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásokról írt. Mit gondol mi lenne a legfontosabb következmény, amellyel Magyarországnak szembesülnie kellene az ukránok csatlakozása esetén?
Ukrajna esetleges EU-csatlakozása esetén megnyílnának az ukrán munkavállalók előtt az uniós tagországok határai, és nagy valószínűséggel milliós nagyságrendben indulnának el külföldre munkát keresni. Nem csak azokról van szó, akik jelenleg munkanélküliek, hanem azokról is, akik dolgoznak, hiszen az Európai Unióban jóval magasabbak a bérek.
A kivándorló- vagy ideiglenesen külföldön munkát vállaló ukránok közül nagyjából mennyien állapodnának meg Magyarországon, és milyen szektorokban helyezkedhetnének el?
A legutóbbi ismert adatok szerint 2023 december 31-én a Magyarországon munkát vállaló ukránok száma kicsit kevesebb volt, mint negyvenezer, és 94 százalékuk legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, ezért jellemzően betanított vagy egyéb egyszerű, képesítést nem igénylő munkákat vállaltak. A többi külföldi munkavállaló esetén ez az arány jóval kisebb, az ukránokat leszámítva a nálunk dolgozó külföldieknek maximum fele az, akik csak ilyen egyszerű állásokat képes betölteni. Épp ezért lehet arra következtetni, hogy Magyarországot továbbra is főként az alacsonyabb képzettségű, főként betanított munkát vállaló vagy képzettséget nem igénylő munkakörökben elhelyezkedő ukrán munkavállalók érkeznének. Az eddigi számok alapján úgy becsülöm, hogy a határok megnyitásával legalább több tízezer új ukrán munkavállaló érkezne az országba, és nem csak Kárpátaljáról, hanem távolabbról, a háborúban nagyobb pusztításokat elszenvedett régiókból is érkeznének.
Miért épp Magyarországon vállalna munkát egy jobb élet reményében külföldre induló ukrán állampolgár, ha már nem sokkal távolabb, például Ausztriában, még jobb fizetéseket kaphat?
Magyarország sok szempontból csábító célpont lehet, mert nagy előnyöket kínál a többi tagállamhoz képest. Lehet, hogy a bérek Ausztriában magasabbak, de Magyarországon még így is a sokszorosát keresheti meg egy ukrán dolgozó, mint a hazájában. A magyar minimálbér több mint négyszerese, az átlagkereset pedig több mint háromszorosa az ottaninak. A legálisan munkát vállaló bevándorlóknak nagyon csábító lehet a szociális ellátórendszerünk, például az, hogy Magyarországon a családtámogatások rendszere – adókedvezmény, rezsitámogatás, és még sorolhatnánk – jóval magasabb, mint a többi tagállamban, van ingyenes állami egészségügyi ellátásunk. Emellett Magyarországnak 1963 óta érvényes nyugdíjmegállapodása van a posztszovjet államokkal, amelynek értelmében az ezekből az államokból áttelepült állampolgárok bekerülhetnek a magyar nyugdíjrendszerbe. Nem mellékes körülmény az sem, hogy tőlünk nyugatra a legtöbb tagállamban a híresztelések ellenére jóval magasabbak a megélhetési költségek, például a lakhatás, az utazás és a rezsiárak. Utóbbiak egész Európában Magyarországon a legalacsonyabbak. Természetesen nem mondom azt, hogy minden kivándorló Magyarországra jönne, sőt, sokan – főként a magasabban képzettek – biztosan nyugatabbra vállalnának munkát, azonban így is nagyon sokan érkeznének hozzánk, és ez számos problémát okozna a magyar munkaerőpiacnak. Meg kell jegyezni azt is, hogy azoknak, akiknek maradnak Ukrajnában hozzátartozói, nem mindegy a földrajzi távolság, és nagy különbség van aközött, hogy Debrecenbe vagy Bécsbe, netán Münchenbe mennek dolgozni.
Szalai Piroska mminiszterelnöki főtanácsadó, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Ha már a magyar szociális ellátórendszereket említette: képesek lennének ezek – például az egészségügyi rendszerünk, amely így is számos problémával küzd – megküzdeni a több tízezer új munkavállaló jelentette teherrel?
Szinte biztosan nem. Sem a munkaerőpiac, sem az ellátórendszereink nem lennének képesek megküzdeni ennyi új munkavállalóval. Az olcsó ukrán munkaerő kiszorítaná az alacsonyabb képzettségű – akik már nem közfoglalkoztatottként dolgoznak, hiszen most kevesebb a közfoglalkoztatottunk, mint 2010-ben volt – magyar munkavállalókat a munkaerőpiacról. Többen munkanélkülivé válnának, ami csökkentené a fizetőképes keresletet, ezért számos kisvállalkozás tönkre menne. Az ukránok egy része a minimálbérnél alacsonyabb összegért elmenne dolgozni, ezért – csakúgy mint 2010 előtt történt – ismét növekedne a feketén foglalkoztatottak aránya. A minimálbér feletti kategóriákban dolgozók közül azoknak, akik képesek lennének megtartani a munkájukat, szintén lenyomná a kereset-színvonalát mindez, azaz megállna a tavaly rekordmértékben emelkedett reálkereset növekedése. Sőt ismét csökkenésnek indulhatnának a reálkeresetek, amely a vásárlóerő és a lakossági megtakarítások visszaesését eredményezhetné. Végül pedig emelkedne a szegénység és társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek aránya, amely az elmúlt években nagy mértékben csökkent, több, mint egymillióan léptek be közülük 2010 óta a középosztályba.
Hiába riogatnak az álhírterjeszők: a teljes népességből több mint egymillióan – köztük közel 350 ezer gyermek – tudott kilépni a szegénység fenyegetéséből, és csatlakozni a középosztályhoz. Szalai Piroska írása.
Jókai Mór szenvedélyesen szerette a magyar konyhát, amely az írói fantáziáját is megmozgatta. Sosem főzött, ugyanakkor karmesterként vezényelt a tűzhelynél.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bondavary
2025. május 29. 14:03
2022-ben az európaiak támogatást ígérve beszélhették le a Zelenszkijt a békekötésről. Most, hogy ez a három év csak rombolást, csődöt jelentett Ukrajnának, azt vették elő, hogy ha tovább háborúznak, akkor Ukrajna EU tag lehet. Mindegy, hogy ez akár az EU csődjét, az EU végét is jelentheti.
Ezzel azt akarja kommunikálni a fidesz, hogy 15 év alatt olyan béna gazdaságpolitikát folytattak, hogy Magyarország csődbe menne Ukrajna csatlakozáskor?